A statikus és dinamikus kalibrálás közötti fő különbségek

Környezet: A statikus kalibrálás ellenőrzött, álló környezetben, míg a dinamikus kalibrálás a jármű mozgása közben történik.

Eszközök: A statikus kalibráláshoz specifikus kalibrációs táblákra és pontos mérőeszközökre van szükség. A dinamikus kalibrálás a valós vezetésen és a jármű azon képességén alapul, hogy képes az önkalibrálásra az összegyűjtött adatok alapján.

Cél: A statikus kalibráció egy alapbeállítást hoz létre, és biztosítja a kezdeti pontosságot. A dinamikus kalibráció finomhangolja az érzékelőket az optimális teljesítmény érdekében, tényleges vezetési körülmények között.

 

FONTOS!

Mindkét kalibrációs típus kulcsfontosságú az ADAS megfelelő működéséhez:

A statikus klaibráció biztosítja, hogy az érzékelők és kamerák a kezdetektől fogva helyesen legyenek beállítva és konfigurálva, ezzel csökkentve a hibák kockázatát a környezet észlelése és az arra adott reakciók során.

A dinamikus kalibráció biztosítja, hogy ezek a rendszerek pontosak és megbízhatóak maradjanak a különböző vezetési helyzetekben, növelve ezzel a biztonságot és a teljesítményt.

Az autógyártók jellemzően meghatározzák, hogy mikor és hogyan kell elvégezni az egyes kalibrációs típusokat, sőt számos modern járművet szerelnek fel olyan rendszerekkel, amelyek figyelmeztetik a vezetőt, ha kalibrálásra van szükség.

Típus

Statikus kalibrálás

Dinamikus kalibrálás

Mikor végezzük?

Amikor a rendszer nincs használatban

Amikor a rendszer használatban van

Pontosság

Magas pontosság az ellenőrzött körülményeknek köszönhetően

Némi pontosságot feláldoz a valós használat érdekében

Gyorsaság

Időigényes

Gyorsabb az alkalmazkodókészségnek köszönhetően

Specifikusság

Meghatározott járművekre és vezetőre szabva

Alkalmazkodik a változó útviszonyokhoz

Komplexitás

A beállítás részletes ismerete szükséges

Egyszerű beállítás